Infinity 2.rész(Larry,Ziall, Ziam) Leszel a párom?+16

Sziasztok! :3 

Itt a második rész, a harmadik lesz az utolsó és tervezek írni egyet, Molly szerelemre találásáról és a közös nyarukról. Remélem senkit sem fog zavarni ez a Liam, Niall és Zayn hármas helyzet :3 

Jó olvasást <3 és várom a véleményeket.

ui: elnézést a helyesírási hibákért 

Harry lakásában rengeteg üres, berendezett szóba állt, amit soha senki sem használt, de ők mégis egy szobában töltötték az éjszakát, megkeresték azt amelyikben a legnagyobb az ágy és mind a hatan elférnek, Molly került középre, hogy le ne essen, a szélén Harry feküdt, mellette Louissal, Molly másik oldalán pedig Liam, mellette Zayn, előtte pedig a falba nyomba Niall, de neki úgy tökéletesen kényelmes volt, hisz Zayn átkarolta, akit Liam karolt. Harry Louis hátába fúrta a fejét, a fiú pedig Molly hasán pihentette álmos fejét. Reggel Niall kivételével mindenki fáradtan ébredt meg, Molly és Louis készítettek reggelit és már mentek is az iskolába. A négy fiú azóta amióta Molly-t és Louis-t a köreikben tudhatták egyszer sem késtek el.
A bál egyre közelebb került, sőt annyira közel volt, hogy az időpont holnap estére esett.
A lányok már rávették magukat, ha a fiuk nem hívták el őket majd lépnek ők.
-Szia, Harry !-egy lány bátorkodott odamenni az asztalhoz és elhívni Harry-t, de nem járt sikerrel, mindenki azt találgatta vajon kivel mennek majd.
-Szia Liam..-egy barna hajú, sötét bőrű lány lépett a fiú asztalához-Van már párod a bálra?-kérdezte határozottan, a lány ruhája ízléstelenül sokat mutatott.
-Igen, öt is- felelt a fiú hatalmas mosollyal.-hatan megyünk, együtt.-tette hozzá.
-megfosztatok minket a jótól- mosolygott a lány és azzal ott is hagyta Liam-et, akinek az ölében éppen Niall fetrengett, amennyire fitt volt, reggel olyan fáradt lett mire beértek az első órára.
Mr Cowell, élettel teli lendülettel suhant be az osztály elé, kevés matematika tanár volt ennyire vidám és közvetlen, talán ő az egyetlen.
-  A mi osztályunk táncolja a nyitó táncot!-jelentette ki vidáman.-Mai órán választunk párt.
-Lányok erre az oldalra-mutatott balra-Fiuk arra-mutatott a terem jobb oldalára.
Harry átlökte Louis a lányok oldalára, míg Liam Zayn és Niall beálltak középre.
-Értem..-mondta a férfi, pedig nem igazán értette a felállást.
A lányok oldalán nagy volt a tolongás az öt fiúért.
-Louis, maga lesz Emma párja
-Louis az enyém!-jelentette ki Harry, majd átsétált a terem másik felébe megragadta a fiú csuklóját, beállt középre, Louis szó nélkül tűrte, még egy apró mosoly is megjelent az arcán.
-Leszel a párom?-fordult Zayn Liam felé, aki lelkesen bólintott egyet.
-Leszel a párom?-fordult Zayn most Niall felé, aki megszeppenve igent mondott.
-Leszel a párom, Molly?-kérdezte Niall a lányt, aki szintén igent bólintott.
-Kikészülök- kapott fejéhez a tanárúr, elosztotta a többi diákot, akiknek még nem volt párja, és büszkén szemlélte őket.
A tanárok nem számíthattak a mai napfolyamán, hatalmas odafigyelésre az órákon, a diákok túlzottan izgultak a bál miatt, a lányok alig várták, hogy magukon tudják a csodás ruháikat, hogy hercegnővé válhassanak egy éjszakára.
-Holnap megyünk a bálba, tőlünk?-kérdezte Harry-ihatnánk előtte-mosolyodott el.
Persze mindenki beleegyezett az ötletbe, talán még ők is izgatottan várták az estét.
Harry titkon, de annyira titkon, hogy még maga előtt sem vallotta be, vágyott arra, hogy Louis-al töltse az estét, mindenféle értelemben.
Az órák közötti szünetben kiültek az udvarban ácsorgó fa alá, Niall Zayn ölébe tette a fejét, örült, hogy közel tudhatja magához, még akkor is ha Zayn feje Liam vállán pihent.
Liam egy kedves mozdulattal megsimította Niall haját  a fiú elvörösödött, Zayn pedig felnevetett.
Elragadónak találta a fiú tiszta, esetlenségét, néha sőt, elég gyakran elveszett  a szőke fiú, eget megszégyenítően kék szemében. Liam tisztában volt azzal, hogy Niall külseje vonzó Zayn számára, de sosem firtatta a dolgot, csak elmosolyodott ha látta, hogy néz a szőke esetlen fúra, köztük már nem volt olyan, hogy bizalmatlanság, nem voltak határok vagy korlátok.
Szerették egymást, feltétel nélkül.
Zaynt, szíve és minden mása a két fiúhoz húzta, de képtelen lett volna az ártatlan fiú elé állni és elmondani ezt neki, elmondani a titkos vágyait és álomképeit hármukról.
Nem csak a vonzalomról volt szó, képes lett volna leélni velük az egész életét.
A tanítás után, átmentek Harry-hez, útközben elkapta őket az eső de ők még a szakadó esőben is vígan táncikáltak egymásba karolva, ha valaki rájuk nézet azt gondolhatta, hogy testvérek, pedig nem ez minden ilyesfajta földi érzelmen és kötödésen túltett, megmagyarázhatatlan.
A házba érve egyből ledobták a ruháikat, Harry kerülte Louis testét, nem akart megint olyan helyzetbe kerülni, mert tudta most nem ússza meg a magyarázatot. Harry felrohant a lépcsőn hozott le a fiuknak ruhát, Molly-nak is keresett az anyja szekrényében, valami drága cuccot, amit úgysem hord senki.
Felöltöztek, most együtt készítettek ebédet, a konyha elég szűkössé vált, Moly és Louis nagyon örült a segítségnek még akkor is ha Niall csak az edények tisztára nyalásában segédkezett.
-Isteni lett ez a palacsinta!-jelentette ki Harry az asztalnál ülve, mindig megadták a módját a közös étkezéseknek, ez egy olyan dolog volt amit a megszokás vezérelt, attól a naptól kezdve, hogy először ettek együtt.
-Valóban-értett egyet Louis mosolyogva. Harry a mosoly láttán kissé legyengülten majdnem lefolyt a székről, de próbálta egyben tartani magát.
Louis úgy érezte most itt az ideje annak, hogy ő játszadozzon egy kicsit, a göndör hajú barátja combjára csúsztatta a kezét és erősen bele is markolt, Harry mocorogni kezdett, de nem mondott semmit, próbált a palacsintára koncentrálni. A többiek mind tudták mit csinál Louis, és titkon elmosolyodtak, de úgy, hogy Harry ne vegye észre.

Liam, Harry és Louis elkísérték Molly-t ruhát venni, Zayn Niall-el, Harry házában maradt, mert a fiúnak eléggé fájt a hasa.
-Zayn-nyöszörgött a fiú a kanapén összekuporodva. -megfogok halni!-kiáltotta.
Zayn csak nevetett rajta, majd leült mellé és simogatni kezdte a fiú kockás hasát, ami még napi három csomag chips mellet is vonzó volt.
-Már jobb ?-kérdezte.
-Nem.-motyogta Niall.
-Mitől lenne jobb?-Zayn szavai lágyan hatottak, hátsószándékra utaltak és ezt még az ártatlan Niall is értette.
A szőkeség szemei kikerekedtek, arca pedig elvörösödött, amikor Zayn levette róla a kék pólóját és lágy csókokkal borította be Niall hasát. A fiú azzal nyugtatta magát, hogy ez csak egy baráti gesztus, hisz az ő barátságukba elég sok minden belefér, de a testének ennek ellenére sem tudott parancsolni, halkan felnyögött, hiába akarta bent tartani, Zayn puha nyelve végig siklott a fiú derekán a nadrágja mentén.
-Már jobb-nyögte ki, arcát tenyerébe temette, mert azt érezte, hogy lefog égni a helyéről.
-Niall..-mondta Zayn halkan és bátran kigombolta a fiú farmernadrágját, majd lehámozta róla, azt gondolta Niall több ellenvetést fog mutatni, de szavakhoz sem jutott és egész teste elzsibbadt, Zayn érintésétől.
-De Liam..-Niallnek bűntudata volt, ami nem is csoda, hisz a drága Liam halálosan odavan Zayn-ért, de amennyire oda van érte épp annyira fogadja el azt, hogy szerelme szíve nem csak az övé.
Bármilyen fura is lehet ez bárki számára, számukra nem volt az, nem volt dolog amit ne csináltak volna együtt, nem volt olyan amit ne tudtak volna a másikról, folyton kiálltak egymásért és csak ők hárman voltak egymásnak, amíg Harry az osztályukba nem került.
Harry egy éven át magántanuló volt, lelki gondok miatt, de a szülei úgy gondolták, hogy itt az ideje iskolába menni, emberek közé, akkor ismerte meg Liam-et majd Zayn-t és Niall-t. Liam volt az első aki odamert menni hozzá, hiszen mindenki jól tudta, hogy Harry miért volt pszichiátrián, hogy elvesztette az öntudatát és megakarta ölni magát. Mindenki kerülte, ő is került másokat, de Liam nem adta fel, kicsalt egy mosolyt a fiúból, majd mindennap  iskola után  négyen elmentek sörözni, mivel Harry mindig egyedül volt és az csak ártott neki így a fiuk nála töltöttek minden délutánt, voltak Harry-nek rosszabb napjai, akkor mellette maradtak és nála töltötték az estét. A göndör egyszer kórházba került, Niall bent maradt vele egész este, Liam és Zayn vigyáztak a házra, akkor mondta el Liam-nek Zayn az érzéseit iránta és Niall iránt. Megkérte Liam-et, hogy ne vegye komolyan a szavait, nem akar következményeket, de Liam csak kinevette és megcsókolta, féltek, hogy a barátságuk tönkremehet, de nem így lett.
Zayn felkapta Niallt és Harry szobájába vitte, a fiú még mindig némán hallgatott.
****
-Biztosak vagytok benne, hogy jól fog állni a ruha?-kérdezte Molly a fiukat amikor beléptek a házba.
-Igen, a többieknek is látnia kell!-jelentette ki Louis lelkesen.
-Gyönyörű vagy benne!-tette hozzá Liam.
Molly, valóban gyönyörű volt a báli ruhába amit Harry választott, a ruha épp hogy a földig ért, kék színe pedig kiemelte a lány zöld szemeit.
-De hol vannak?-nézett körbe a lány.
Niall kócosan és kicsit sántítva jelent meg a lépcső tetején -Sziasztok-intett barátainak.-Zayn elment fürdeni-mosolygott, lerohant és magához ölelte barátait.
Ella a kanapéhoz rohant, előrántotta a hatalmas ruhát és lengetni kezdte a fiuk előtt.
-Vedd fel!-jelentette ki Niall, Zayn is megjelent a lépcsőn és lerohant, ámuldozva állt a ruha előtt.
-Ez csodás-kapott fejéhez, majd a ruhához.
Ella levetkőzött és felvette a hatalmas ruhát, amiben teste szinte elveszett a fiuk nem tudták elégszer elmondani, hogy mennyire gyönyörű a lány hihetetlenül boldog volt ahogy végignézett barátai örömteli, büszke tekintetén, boldogsággal töltötte el, hogy egy ilyen barátság részese lehet, hisz nem mindenki tapasztalhat meg ilyesfajta, közvetlen köteléket ami őket láncolta egymáshoz, mint egy farkas falka, védik és sosem engedik el a másikat.
Molly, nem félt a jövőtől, tudta, hogy mindig a fiukkal lesz el sem tudta volna képzelni az életét már nélkülük.
-Együtt fogunk maradni, ugye?-nézett barátai felé.
-Örökké!-jelentette ki Harry, aki aznap este egy cseppet sem aludt, nem bírta lehunyni a szemeit, csak Louis-t látta maga előtt, Molly-val ellenben ő félt, hogy elveszítheti a barátait, az ő szemszögéből nézve, soha semmi sem volt biztos az életben.
Molly, Liam, Zayn, Niall és Louis már a családjává vált, amit ő sosem kapott meg igazán azt a barátai mind megadták neki. Nagyon hálás volt Liam-nek amiért kiemelte őt a szobája sötétjéből.
-Liam..-Harry hangja megijesztette a fiút, aki az éjszaka közepén hívta fel.
-Mi a baj?-Liam szemei kipattantak, kiugrott az agyból és már vette is az ágya mellet heverő nadrágját.
-Köszönöm, hogy akkor kiálltál mellettem-motyogta a telefonba Harry.
-Odamegyek, oké? Minden rendben?- Liam egész lényét átjárta a félelem, mint amikor a semmiből erős fejfájás hasit végig az emberen úgy, hogy az egész teste belefájdul.
-Igen-Harry elmosolyodott, melegséggel töltötte el barátja törődése, a félelme gyengülni kezdett.
Liam lesem tette a telefont, amíg oda nem ért a gödör fiúhoz, az ajtóban egyből magához ölelte, Harry elmondta neki, hogy mitől fél.
-Ennek sosem lesz  vége Harry-felelte Liam-mi midig itt leszünk egymásnak.
-Mi lesz Louis-al? Gondolom rájöttél már mit érzek, egyszerűen kikészít-Harry szemeibe könnyek gyülekeztek, Liam jól tudta, hogy Harry-.nél ez veszélyesebb mint bárki másnál.
-Szerintem, neki nem lenne ellenére a dolog.-Liam próbálta nyugtatni Harry-t, mindig úgy érezte vigyázni kell a fiúra- Az ahogy rád néz mindent elárul, szerintem a bálon vesd be minden vonzerődet-mosolyodott el Liam.
Hirtelen megszólalt a csengő, Liam mosolya még nagyobbra húzódott, Harry ajtót nyitott, mögötte pedig ott állt, Louis, Zayn, Niall és Molly, mind pizsamában ásítozva, kezükben volt egy karton sör és Zayn-nél volt két doboz Pizza.
-Sosem fogunk magadra hagyni-mosolygott Zayn, mire a mellette állok csak egyetértően bólintottak
Harry könnyei kiszaladtak élénkzöld szemeiből magához ölelte barátait, leültek a kanapéra, Louis Harry ölébe tette a fejét, ami a göndörnek nagyon jól esett.
Söröztek, Pizzáztak és a holnapi esti bálról, beszéltek, közben azt is eltervezték, hogy az iskola után az egész nyarat együtt töltik és az első programjuk az lesz, hogy elmennek innen, eltűnnek a világ elől együtt, egy csendes helyre sátrazni, ezzel is növelve Harry-ben a biztonság érzését, hogy ők sosem fogják elhagyni.
-Lenne gy kis gondom...-motyogta Louis, mire mindenki felkapta a fejét- Tudom, az a szokás, hogy a nyitótánc az angol keringő, de én nem tudom, hogy kell-magyarázta.
A többiek elnevették magukat, meg sem fordult a fejükben, hogy az amerikai fiú nem tud keringőzni.
Zayn felpattant, betett egy lassú számot a telefonján, kezet nyújtott Liam-nek -Mutassuk meg neki!-jelentette ki, majd szerelmével táncra perdültek, olyan könnyedén és lágyan ringtak egymás karja alatt, hogy mindenki kedvet kapott a táncra.
-Táncolunk?-kérdezte Molly a szőke fiút, aki terméseztessen igent mondott.
Harry is kezet nyújtott Louis-nak, aki mosolyogva elfogadta azt.
Louis-ban ahogy Harry-ben is különleges és szokatlan érzést keltett, hogy ennyire közel vannak egymáshoz, érezték egymás szívverését, meleg érintését. Mindketten szaporán vették a levegőt, hiába próbálták visszafojtani, arcuk egyre közelebb került a másikéhoz, Louis elmosolyodott.
-Sosem foglak elhagyni-suttogta a fiú fülébe.
Harryt kirázta a hideg, Louis lágy hangjától,  nadrágja egyre csak szűkebbé vált számára, amit nemsokára Louis is megérzett, hisz szórósan egymásba voltak ölelkezve.
-Sa..Sajnálom..-dadogta Harry.
-Nem kell -felelte Louis kissé elpirult arccal.