van az úgy...

Van az úgy amikor a szívnek már elege van és a fájdalom az egyetlen érzelem amit képes érezni.
Minden más érzelem elhalványul és eltűnik mint amikor esik az eső de amikor reggel kimész már csak nedves a föld ,de nem marad az sokáig mert a nap felszárítja és olyan lesz minden mintha nem is lett volna.
Jó lenne néha ugyanazt a a pillanatot átélni és pár pillanatot elfelejteni...
Jó lenne ha minden olyan lenne mint ahogy szeretnénk,minden olyan szép lenne.
Jó lenne ha azt szerethetném akit.
De én már nem tudok szeretni,mert minden egyes bennem lévő érzelem a fájdalom és a bosszú...
Sokszor eltúlzok pár dolgot és többet látok egy cseppnyi érzelemben mint bárki más.
Nekem a szeretlek azt jelenti, hogy szeretlek míg másnak csak egy szó olyan mintha azt mondanák "sajt", nekik csak ennyit jelent ez a szó.
Sokan játszanak az életemmel és néha amikor áram szünet van sírva rogyok össze, mert tudom pár perc és újra egy játék leszek.
Olyan mintha egy bábu lennék akit kedvük szerint rángatnak egy kötélen, néha azt kívánom, hogy az a kötél bárcsak a nyakam köré tekeredne és addig fojtogatna amíg meg nem szűnők létezni.
Voltak álmaim és nagy terveim azt mondták nem fog sikerülni én azt mondtam "ezek az én álmaim"...de ezk az álmok lassan elütnek és én nem fogok értük kapálózni,mert le vannak kötve a kezeim és semmi erőm harcolni tovább .
A harc néha harci sebeket hagy maga után és rajtam már hagyott párat, de még nem eleget ahhoz, hogy többé ne bántsam magam.
....csak ülök itt a semmi közepén és hallgatom mások "lovestory"-ját és azon agyalok "hol van az enyém?"
Kétségbeesetten keresem a szerelmet, hogy végre érezhessek is és ne a múltban éljek.
Már rég a múltban ragadtam és nem tudok tőle szabadulni, nem tudom elfelejteni azt a sok könnyet.
Az emberek ítélkeznek ha egy kicsit más vagy mint ők ...de ők nem is ismernek.
Vannak akik ugy bánnak velem mint cigarettával ...
akkor használnak amikor szomorúak majd eltaposnak és elővesznek egy másikat.
Mindig eltaszítottam magamtól azokat akik szerettek, mert nem hittem nekik.
Nem vagyok képes felfogni ha valaki szeret engem ,mert én nem szeretem magamat.
Mindig azt mondják ,hogy senki sem tökéletes ,de nekem minden ember az csak velem van a baj.
Sokszor szinte már nem bírom az emberek közelségét, mert idegesítenek ....
Zavar ha levegőt vesznek zavar ha megmozdulnak ...zavar ,hogy élnek és az is zavar ,hogy élek.
Néha csak veszem a levegőt és arra gondolok "miért teszem?"
Minek vegyek levegőt ha az élet minden mást elvesz tőlem?
Minek éljek ha minden körülöttem már rég összedőlt ??
.....és rá kell jönnöm,hogy az élet egy játék amit addig játszani kell amíg ki nem írja "Game Over"

I'm Dreamer./Hugh Jackman/

-Apu, miért nem veszel nekem csokit ?.-érdeklődtem a kiskutya szemekkel, mert bizonyított tény ,hogy mindig mindenféle esetben beválnak.
-Mert nem egészséges.-mosolyodott el.
-Deborra drágám, hoznál ide almát ?.-fordult anyu felé aki csak elmosolyodott és a kishúgommal a karján elindult a gyümölcsök felé.
-Nah milyen csokit szeretnél ?-súgta oda amikor anyu a halló határon kívül volt.
-Olyat -mutattam az Oreos kekszek felé.
Ő pedig levette és eldugta a zöldségek és a liszt közé.
Anyu nem sokkal később vissza is ért az almákkal és betette a bevásárló kocsiba.
-Apu , apa !- kiabálta lelkesen Ave a húgom.
-Igen ?-fordult felé apu.
-Hol van Oscar ?-húzta fel a szemöldökét a barna hajú kislány aki még csak 3 hete a húgom, de olyan mintha már az elején itt lettem volna vele.
-Megkeresem- rakd le Avet Deborra -fogd meg apu kezét-mosolyodott el majd elindult a játékok felé, megkeresni az elkóborolt fiút.
Én csak mosolyogva sétáltam mellettünk és boldog voltam, mert olyan emberek vettek körbe akik szeretnek és semmiféle körülmények közt nem bántanának engem.
Amikor haza értünk és kipakoltuk a cuccokat anyu észre vette a csokit.
-Hugh Michael Jackman! -mondta apu nevét dühösen majd felemelte az Oreos kekszemet.
- Ő volt-mutatott felém Hugh.
-Nem igaz-tettem magam elé védekezően a kezemet.
Deborra csak elnevette magát és oda adta a kekszemet.
-Örülök, hogy itt vagy velünk .-nyomott egy puszit az arcomra.
Olyan volt mint egy angyal aki képes megvédeni a világ minden rossz dolgától...
Boldognak érezem magam ...
Nincs annál jobb amikor egy gyerek szülei szeretik egymást, nekem ennél több nem is kell.
-Na gyere prücsök -kapta fel Avet Hugh -megyünk tanulni .-mosolyodott el.
-De nem akarok -nyöszörgött a kislány aki talán nem is tudta mennyire szerencsés, hogy ilyen szülei lehetnek.
-Mi pedig sütit fogunk sütni -vett elő egy tálat Deborra.
Majd elkezdte készíteni a tésztához valókat.
-Deborra...-kezdtem bele.
-Igen kincsem ?-mosolyodott el.
-Szólíthatlak anyunak ?-hajtottam le a fejemet.
-Persze kicsim- mosolyodott el kedvesen, minden olyan tökéletesnek tűnt ...túl tökéletesnek ahhoz, hogy igaz legyen.
Amikor végeztünk a sütéssel mindenki kapott a sütinkből és meg is lettünk dicsérve.
A régi szüleim sosem mondták, hogy ügyes vagyok sosem dicsértek meg semmiért ...
Néha azt hittem, hogy egy álomban éllek egy rettenetesen hosszú rémálomban és felébredek ...de sosem tettem abban az álomban éltem és csak álmomban voltam boldog.
-Minden rendben Ronnie ?-jött oda Hugh és mélyen a szemembe nézett.
-Minden túl tökéletes -kezdtem el sírni.
-Ezt mégis,hogy érted ?-jött oda Deborra.
-Szeretlek-futott oda Ave és megölelt.
Régen a húgaim sosem öleltek meg és nem mondták, hogy szeretnek talán azért mert nem is szerettek.
Rettenetes volt az életem minden akkor kezdett elromlani amikor a szeretlek is hazugságként kezdett hangzani.
-Hiányzik az igazi családod?-kérdezte Oscar.
-Azt hiszem...-gondolkodtam el.
-Nem!-jelentettem ki egyértelműen.Mindig menekülni akartam, már 10 évesen elterveztem ,hogy Londonban fogok élni, mert oda ha akarnának sem tudnának utánam jönni.
Mindig arról álmodtam, hogy ha kinyitom a szemem akkor máshol ébredek fel vagy inkább nem is ébredek fel.
Míg más lányok hercegnők akartak lenni és verseket akartam írni ...
Mikor mások anyák napján verset mondtak mindenki előtt, én a mamámnak írtam egy verset és elmondtam neki az ágy mellet ő pedig könnyes szemekkel megölelt és azt mondta szeret.
Amikor mások már bulikba jártak és a mamámhoz jártam ki a temetőbe minden este.
Beszéltem egy földkupachoz és egy kereszthez, imádkoztam egy istenhez akiben nem is hiszek.
-Gyere menjünk -fogta meg a kezemet Deborra, ezzel kizökkentve a gondolatmenetemből.
Elindultunk a nappali felé majd leülünk a tv -elé.
Rengeteg minden eszembe jutott még abban a pillanatban.
Például az emberek a régi életemből akiket megszerettem és életben tartottak.
Volt az a lány aki azt mondta "nem halhatsz meg" azt hiszem pont ezért nem haltam meg.
-Milyen filmet nézzünk ?-kérdezte Hugh.
-Vasember! Vasember! -üvöltözte Ave.
-Thor!-jelentette ki egyértelműen Oscar.
-Akkor legyen az X-men - tette be a filmet Hugh.
-Kelj fel-hallottam meg egy hangot a semmiből.
-Ti is hallottátok? -kérdeztem a békésen üldögélő családomat.
-Ébredj fel!-hallottam meg még egyszer azt a hangot.
Gyorsan Hugh nyakába ugrottam és sírni kezdtem.
-Viszlát Ronnie- mosolyodott el.
Minden elhomályosodott és a végén már csak a feketeség maradt.
Pislogtam párat majd kinyitottam a szememet és letöröltem a könnyeimet.
-Jó vagy ?-kérdezte anyu.
-Álmodtam-mosolyodtam el.
-Ne sírj -vette fejem az ölébe és elkezdett simogatni.
-Én mindig itt leszek neked -motyogta.
-Nem kell félned.
Néha az a legrosszabb az álmokban, hogy soha nem válhatnak valóra de néha jobb ha csak álmok maradnak....

Marry/Larry/Narry .1-rész

I SHIP NARRY...sorry....

de azért Larry forever <3

Ahogy egyre jobban merültem el a vízben szinte már fojtogatott olyan volt mintha egy kar fogná a torkomat, pedig senki sem volt ott csak én.
A meleg víz égette a bőrömet és a minden hang  meg szűnt .
Lehunytam a szememet és elengedtem magam kifújtam a bennem lévő összes levegőt és semmi sem maradt.
-Kurva életbe .-ugrottam fel majd köhögni kezdtem.
Eszembe jutott, hogy nem is akarok meghalni.
...csak a hiánya az ami megöl engem teljesen lelkileg és lassan testileg is.
Nem tudom miért kell Eleanorral mászkálnia és vele tölteni ezt a hetet .
Rettenetes a tudat ,hogy nem érzi  jól magát és nem azt teszi amit szeretne ...
Kimásztam a kádból és megtörölköztem derekam köré tekertem majd lebattyogtam a konyhába.
Főztem egy Teát de Louis jutott róla eszembe, majd enni akartam egy banánt de szintén az én hercegem ugrott be .
Elkezdtem nyitogatni a hűtőt mintha attól benne lenne az amire szűkségem van ,mert az egyetlen amire ki voltam éhezve az én BooBearom volt .
-Felhívom! .-jelentettem ki és rohantam fel a telefonomért.
-Sziaa.-köszöntem izgatottan amikor végre felvette.
-Szia Harry.-szólt bele egy női hang.
-Hol van Lou.?.-kérdeztem lepetten.
-Eleanorral .-felelt a nő akiről így már tudtam, hogy Kate a menedzser aki napról napra egyre több mindent elkövet ,hogy semmi közöm ne legyen ahhoz az emberhez akihez tartozom.
-Rendben .-nyomtam ki a telefont majd hátra dőltem az ágyamon.
Annyira dühös lettem ,hogy azt nem lehet leírni egyszerűen a fél világot meg tudtam volna ölni a puszta kezemmel....nem tudok élni nélküle.
-Jól vagy Harry ?.-hallottam meg egy ismerős hangot az ajtó felől.
-Remekül .És te jól vagy, Niall ?.-kérdeztem vissza.
-Nem egészen ..-ült le mellém .
-Miért mi a baj ?.-érdeklődtem pedig abban a pillanatban még ez sem érdekelt pedig Niall az aki mindig ott van nekem ha baj van.
-Nem tudom ..-kezdett bele .
-Mit nem tudsz ?.-kérdeztem kicsit megemelve a hangomat.
-Nem tudom megsütni a krumplit .Segítesz ?-vetette be a  kiskutya szemeket amiknek nem tudok ellen állni .Ha Louis nem lenne akkor tuti Niall lenne az akiért oda lennék ,de sosem tudnám ugy szeretni mint Lou-t.
Nagy sütögetés közben rengeteg furcsa dolgot kérdezgetett mint pl :-Hozzá mennél Louis-hoz ?.
-Igen.-mosolyodtam el mikőzben letettem elé a krumplit amit nagy nehezen megsütöttem neki.
-Tudod Niall....-kezdtem bele mikőzben elkezdtem etetni a szalmakrumplival.
-Mondd csak .-mondta teli szájjal, megvártam amíg lenyeli majd folytattam a mondandómat.
-Ha Louis nem lenne és nem szeretném őt mindenkinél jobban a világon akkor ...-akadt el a hangom.
-Csókolj meg Harry.!-jelentette ki a kék szemű majd egyre közelebb hajolt és én nem mondtam nemet és igent se sőt semmit se csak megcsókoltam.
-Tudod Harry ha neked nem lenne Louis akkor ....-mosolyodott el majd újra megcsókolt.
-Elmondanám ,hogy mennyire szeretlek .-állt fel én pedig csak lefagyott tekintettel néztem végig ahogy elmegy.
Pár perc múlva bementem Zaynhez beszélni,de ő éppen Perrie-vel kamerán keresztül társalgott ezért inkább nem is zavartam..
-Szia  .Beszélhetnénk? .-mentem be óvatosan Liamhez.
-Persze .Ülj csak le .-mutatott maga mellé.
Le is ültem majd elmondtam neki mennyire bosszant, hogy alig látom Louis és ,hogy nekem ez egyáltalán nem jó így. Nekem kell valaki aki átölel amikor sírok és mindig itt van velem .Louis nem is harcol érte ,hogy velem lehessen elfogadja a tényt, hogy várnunk kell a directionereink még nem készek az igazságra, de szerintem csak fél ...vagy nem is akar velem lenni igazán már nem tudom mit higgyek.
Minderre Liam csak annyit mondott .-Azt hittem Niallel való csókcsatádról akarsz beszélni ..-mosolyodott el.
-Én nem akartam .-kezdtem el mentegetőzni.
-De akartad .!-jelentette ki.
-Nem akartam ...-ráztam meg a fejem.
-Ohh szóval Niall kényszerített ? .-húzta fel a szemöldökét .
-Nem én csak ..-hajtottam le a fejemet .
-Niallen nagyon meglepődtem ,hogy megcsókolt egy férfit de mondjuk azon nem ,hogy téged ..-vágott elgondolkodó fejet .
-Ezt ,hogy érted ?.-érdeklődtem.
-Mindig is olyan jóba voltatok sokszor ment el veled valahova amikor senki más nem ért rá és inkább lemondta a programjait csak ,hogy ne kelljen egyedül menned.-magyarázta Liam.
-Én nem értem .-ráztam meg a fejem .-te nem is akadtál ki ezen ?.-kíváncsiskodtam.
-Nem .!-jelentette ki egyértelműen és még a fejét is megrázta nyomatékosításként.
**********este**********
Beültünk Zayn szabályába filmet nézni,mert nála volt a legnagyobb az ágy .
Én és Zayn voltunk a két szélén mellettem pedig Niall feküdt aki folyton a Chipsel ropogtatott és semmit sem hallottam a filmből .
-Niall, kérlek halkabban .!-szóltam rá kicsit talán túl hangosan.
-Bocsánat .-tette le a chipset majd talán 10 perc telt el de elaludt a hasamon .
Össze vissza ficánkolt majd a hasamra feküdt nem láttam tőle a filmet ,de nem is nagyon zavart ugy sem -érdekelt annyira,már rengetegszer láttam a Toy Story -t.
-Ez remek film volt .-ugrott fel Li vidáman.
-Nyugi nagy fiu .-nevette el magát Zayn.
-Itt maradtok a szobámban Niallel ?.-fordult felém a fekete.
-Igen .-feleltem .
Mind a ketten kimentek és csak mi maradtunk ott .Nem akartam felébreszteni ezért a levegőt és egyre lassabban vettem.
-Azért levegőt vegyél .-emelkedett fel a hasamról majd gyönyörű álmos, kék szemeivel az enyémekbe nézett .
Össze kócoltam az amúgy is kócos haját majd elmosolyodtam ...
-Akkor menjünk vissza a saját szobánkba .-álltam fel majd megindultam az ajtó felé.
-Rendben .-indult meg ő is.
A szobáink egymással szemben voltak így megálltunk közöttük.
-Jó éjt Hazza .-mosolyodott el .
-Jó éjt Szöszi ...-fordultam az ajtóm felé de valami hihetetlen vágy arra késztetett ,hogy tegyem azt ami nem helyes.
Megfordultam és Niall háttal volt nekem. pont ki akarta nyitni az ajtót amikor csípőjére tettem kezeimet és magam felé húztam.
-Harry nem kéne ezt ...-kezdett bele majd elindult előre így kiszakadva karjaim közül.
Szembe fordult velem majd közelebb jött és végig  simította arcomat eközben és ragyogó szemeit bámultam amik ártatlanul csillogtak a sötétben.
-Azt hiszem ez rossz dolog ...-csókolt meg ..
-nagyon rossz .-szakítottam meg a csókot .
-Te Louis szereted ...-hajtotta le a fejét.
-Teljes szívemből .-feleltem őszintén és ahogy ezt kimondtam egy könnycsepp végig folyt az arcán majd még egy és még egy.
Felnézett rám és letörölte a könnyeimet .-akkor jó éjt .-mosolyodott el majd bement a szobájába.
Miért rontok el folyton mindent amihez közöm van ?
Miért nem tudom végre boldog lenni....
-Szia Louis .-köszöntem neki a telefonba.
-Szia kicsi süti .-hallottam hangján ahogy elmosolyodik.
-Mikor jössz haza ?.-érdeklődtem.
-Nem tudom ,de most jól elvagyunk itt ....
-Ezt meg ,hogy érted ?.-lepődtem meg.
-Hiányzol meg minden csak ...maradok még egy kicsit ..-magyarázkodott.Tudtam ,hogy ezt nem ő akarja hanem Kate csak Louis túl nyuszi ,hogy megvédje magát és azt tegye amit akar.
-Rendben szívem .Jóéjt .-köszöntem el majd nyomtam egy csókolt a telefonba.
-Szia életem álmodj velem .-köszönt el ő is.
Azt hiszem már magam sem tudom mit vagy kit akarok ...

Zitánaak