Hosszú idő után most írok először, ilyen történetet, talán még 2014-ben írtam az utolsót ide.
Jó olvasást, remélem tetszeni fog, nagyon örülök, hogy itt vagy!
Örülnék ha hagynál megjegyzést ! Köszönöm <3
A forró víz égette a bőrömet, fájt és ez tetszett.
A zuhany olyan hanyagul állt a kollégiumi fürdőben mintha bármely pillanatban a fejeden landolhatna, ezért is féltem jobban megnyitni a csapokat, hátha a nyomás hatására, leszakad. Feszélyezve álltam ott, mivel az ajtót bezárni nem lehetett, maximum elé tolhattuk a széket, ami nem adott sok biztonság érzetet.
Lassacskán szálltam volna ki, már a csapokat is elzártam, amikor az ajtó hirtelen neki ütközött a vállamnak.
-Oopsz..-sziszegte a fiú a fogai közt, csak a göndör fürtjeit láttam belibegni az ajtó résén. majd a feje is bátorkodott beljebb jönni.
-Szia-köszöntem zavartan.
A fiú bátran beállt mellém és becsukta maga mögött az ajtót, mintha én ott sem lennék, ezt már megszokhattam, elég jelentéktelen vagyok és ezen a magasságom vagy inkább "alacsonyságom" sem segített sokat.
-Szia, Harry vagyok-nyújtott kezet.
-Louis -fogadtam el kézfogását, hosszú ujjai alatt egész kezem megsemmisült, lágyan fonták magukba.
Levette, fehér testéhez simuló pólóját, tekintetemet nem tudtam levenni róla, bárhogy akartam, nem ment.
"Louis mit csinálsz?"-kérdezte egy hang a fejembe.
-khmm-nézett rám felvont szemöldökkel, az immáron pucér fiú.
Azonnal a törölközőmért kaptam, derekam köré tekertem és otthagytam mindenféle köszönés nélkül.
Elég udvariatlan voltam, de féltem ha újra rápillantok, csak egy kicsit is, nem tudom majd nem megbámulni.
Szerencsémre üres volt a szóba, Niall a szokásos repetáját fogyasztotta az ebédlőben, míg Liam, hát Liam nem tudom mit csinált.
Vörös fejemmel az ágyba huppantam, miután felvettem egy pólót és egy alsót.
-Louis!-ébresztgetett Niall.
A reggelinap fénye úgy sütött át a függönyön, mintha valaki zseblámpával hadonászna a szemem előtt.
-Louis-hallottam újra az én reggeli ébresztőórámat, szőke haja már tökéletesen állt, kék szemeiben vidámság ragyogott. Minden reggel ilyen, mintha felébredni annyira csodás dolog lenne.
-Liam már lent van...-arca vidámsága kissé elhomályosult. - Jóba lett valami Zayn-nel ..-tette hozzá, a táskámba dobálta a könyveket és úgy nézett a matematika könyvre mintha az tehetne az élet minden egyes rossz dolgáról és úgy is vágta be a fekete táskába.
-Menni fog!-biztatott Niall a lépcső előtt, annyira gyűlöltem a minden reggeli lépcsőzést.
Mondjuk nagyon nem panaszkodhattam, csak az első emelten voltunk, de a lépcső az lépcső.
A régi zöld kapu előtt, amire már ráférne egy festés, ott támaszkodott, Liam és vélhetően Zayn, mellettük pedig ott állt ő.
Göndör tincsit a szél lágyan táncoltatta, fekete farmerja minden létező testrészét kiemelte, deréktól lefelé.
Csípőjén egy barna vékony öv futott végig, fehér ingének pedig felső része, büszkén mutogatta gazdájának mellkasát.-Szia, Zayn vagyok-A fiú kezében épp cigaretta füstölgött, karjait rengeteg tetoválás díszítette, mindenféle
jelkép, haja olyan biztosan állt, hogy még egy hurrikán sem mozdította volna meg egyetlen hajszálát sem, sötét szemeivel, pedig Liam lábait fürkészte kacéran, de ezt inkább próbáltam nem észrevenni.
-Louis-mutatkoztam be, kicsit félve.
-Mi már ismerjük egymást.-vigyorodott el a göndör.
De ez a vigyor, megmagyarázhatatlan érzés futott végig rajtam, ahogy hosszú ujjaival a hajába túrt, kezdtem érezni ahogy a vér a fejemből vándorolni kezd, lefelé.
-Nekünk sietni kell!- ragadtam meg Niall csuklóját, aki ezt szó nélkül tűrte, de Harry úgy kapta ránk a tekintetét, mint sólyom az áldozatára.
-Mégis ki ez a Harry?-kérdeztem az ásítozó barátomat.
-Elsős, művészetis, Harry Styles-magyarázta- azt mondják, kirúgták az előző iskolájából, verekedés miatt. Liamnek hiába mondtam, hogy kerülje őket, meg sem hallja a szavaimat, csak azzal a Zayn-nel van elfoglalva, dalokat ír róla és rajzokat készít a fiú testéről, beteges- forgatta a szemeit, amik a kék ég alatt még élénkebben hatottak.
Liam késve ért be órára, amiért Niall alaposan le is szidta a szőke fiút nehéz volt komolyan venni, ha dühős volt, még azt is viccesen tette, mint egy kis manó.
Azon kaptam magam, hogy fogalmam sincs milyen órán ülök éppen, valami történt velem, amikor lehunytam a szemem csak őt láttam, ahogy mosolyog.
"Mi történik?"
Niall-el tanítás után, bedobtunk egy Pizzát, de Liam inkább Harryvel és Zaynnel tartott, kezdett engem is nagyon aggasztani a dolog.
"Talán csak az zavar, hogy én nem lehetek a közelébe?"
Örültem, hogy Niall-el, ettünk, mert az ebéd borzalmas volt, ahogy a vacsora is, de Niall-t, nem zavarta ő ott maradt repetázni, Laim megint eltűnt, így nyugodtan elmehettem zuhanyozni.
Először a hideg víz úgy hatott rám, mintha fejbe csaptak volna, nagy nehezen sikerült beállítanom a hőmérsékletet, most még jobban vágytam arra, hogy a forró víz égesse a bőrömet, elakartam terelni minden kis gondolatot ami Harry teste körül forgott.
A rámozduló víz, hangos volt, de így is hallottam, hogy valaki kopogtat.
-Vannak!-kiáltottam.
"Ki az az ostoba aki nem hallja, hogy van bent valaki"
-Tudom, Harry vagyok.-hangja még a víz okozta zajon is könnyedén suhant át.
"Ez a fiú meg őrit."
Elzártam a csapokat, magam köré tekertem a fehér törölközőmet és kinyitottam az ajtót, göndör fürtjei copfba voltak fogva, felsőteste pedig fedetlenül dobogtatta meg a szívemet, dereka körül egy fekete törölköző éktelenkedett.
-Bassza meg...-gondoltam magamban, vagyis csak azt hittem, mert ahogy hallottam a hangomat rákellet jönnöm, hogy ezt igenis kimondtam, éreztem ahogy a bőröm egyre forróbbá válik az arcomon, valószínűleg úgy néztem ki mint egy érett paradicsom.
" egy kitörni készülő vulkán vagyok"-állapítottam meg, de szerencsére most sikerült magamban tartani a szavakat.
-Mit mondtál?-kérdezte, közben pedig becsukta az ajtót, megszabadította magát az egyetlen textil darabtól ami még testét fedte és felém közeledett.
Hátráltam, de a hideg fal már nem engedett tovább.
-Az mondtam hogy...-úgy pislogtam mintha a szemembe ment volna valami a szám pedig egyik pillanatról a másikra kiszáradt, így levegőt is alig tudtam venni.
Gyengének éreztem magam, a térdeim remegtek, Harry térdre ereszkedett előttem, és erős karjaival megragadta remegő lábaimat.
-Remegnek!-állapította meg ő is a nyilvánvalót.
Lehámozta rólam a vizes törölközőt, derekamat csókokkal árasztotta el, nem ellenkeztem, de ránézni sem bírtam még akkor sem amikor férfiasságomat a kezébe vette, ,majd lágyan megcsókolta.
"Bassza meg"-kiáltottam magamban, akkor vettem csak észre milyen szép kék csempék vannak a falon.
Férfiasságomat szájába vette, meleg volt és puha, fejét egyre gyorsabban mozgatta, de közben megragadta testem mellet élettelenül logó karomat és a fejére tette, hajába markoltam a tekintetem még mindig máshol járt, de addigra már nem csak a tekintetem volt máshol.
Éreztem, ahogy a testem felszabadul a fejemben levő zúgás pedig, megszűnik.
Harry arca jelent meg előttem, olyan ártatlanul nézett rám és ajkát az enyémre tapasztotta, saját ízemet éreztem a nyelvén ahogy az átsuhant az enyém felett. egyre közelebb húzott, majd eltolt, elégedett mosollyal nézett rám, az ártatlanság kis szikrája sem volt már meg azokban a zöld szemekben.
-Szia Lulu-nyomta kezembe a törölközőmet, magamra kaptam, ő már nyitotta is nekem az ajtót.
"Ez megtörtént?"
"Nem Louis ez nem lehet valóság"
Reggel a szokásos ébresztés helyett, gödör tincsek cirógatták az álmos fejemet.
-Felkelt!-kiáltotta.
-Tanítás helyett, inni megyünk..-motyogta Niall az ágy sarkán kuporogva, mintha szégyenlené magát.
-Micsoda?-ültem fel.
-Te is jössz velünk Cica!-dobott felém egy féloldalas mosolyt Harry.
"Cica?Mi?"
-Na pattanjál-rántotta le a takarómat.
Végignézte ahogy öltözöm,fésülködőm, de még azt is tátott szájal leste ahogy mosom a fogamat.
Már mind az ajtóban álltak, indulásra készen, bár Niall inkább tűnt úgy mint aki legszívesebben elszublimálna ha tehetné.
-Kész vagy Lulu?- kérdezte nevetve Zayn.
"Lulu?" Zayn? Honnét tudja"-futottak át a fejemben.
Fel sem fogtam, hogy nem megyünk suliba, csak akkor amikor már Zayn és Liam részegen estek be a wc-be, de ki sem jöttek onnét. Niall megvette az összes Chipset, pedig ez még csak a hét második napja, szinte minden pénzét elköltötte.
-Lulu..-mosolygott a göndör kedvesen, de hiába volt kedves csak azt a perverz vigyort láttam benne, ahogy a csókunk után rám nézett.
-Milyen volt?-Kérdezte.Felköhögtem az éppen lefelé tartó sörömet és zavaromban, nevetni kezdtem.
-Jó volt?-szegezte rám hatalmas zöld szemeit.-Válaszolj.-kezével végigsimította az arcomat.-Nekem jó volt-mosolygott továbbra is az én arcom pedig egyre hitetlenebbé vált.-Sajnálom ha neked nem...-motyogta.
"Oh istenem ez a fiú kikészít"
-Dehogy nem!-jelentettem ki és megcsókoltam, vágyakozó ajkai kapkodtak az enyém után, levegő híján néha eltávolodtunk, de az a pár pillanat is rengetegnek tűnt, végtelen időnek.
Minden porcikáját akartam, magamon, magamban, minden módon ahogy csak lehetséges.
-Az alkohol?-zavarta meg a csókunkat Niall, unott tekintettel, kezében egy Chipses zacskóval, mintha egy mozifilmre ült volna be.
-Nem, Szerelem..-felelte Harry.
-Bassza meg Zayn-esett ki az ajtón Liam ruha nélkül.
-Ne haragudj Liam Bogyóm -Sajnálkozott Zayn.
-Én is Szeretlek- ölelte szórósan magához hőn szeretett sajtós Chipsét a szőkeség.


Tudom késve találtam ide,de azért örülök,hogy rád leltem mert nagyon jók a sztorik!
VálaszTörlésImádom őket mert annyira kis cukik!!
Te pedig nagyon jól írsz!
Puszi Szuzi
Nagyon Szépen Köszönöm <^
TörlésÖrülök,hogy tetszenek! <3 <3
Nagyon Szépen Köszönöm <^
TörlésÖrülök,hogy tetszenek! <3 <3